Mely tabletták segítik a legjobban a leszokást

A prevenció összeállítás kezdőoldala A nikotin lebontási sebességét tekintve két fő csoportra oszthatóak az emberek: vannak, akik "normál" sebességgel bontják le ezt az alkaloida vegyületet, és vannak, akik érzékelhetően lassabban.

Utóbbiak szervezetében hosszabb ideig jelen lesz a vegyület azt követően, hogy leálltak a dohányzással, így az újbóli rágyújtás vágya is később jelentkezik, mint a nikotint gyorsabban bontó dohányosoknál.

Allen Carr - Leszoknék a dohányzásról,de nem tudok! Hangoskönyv

A leszokásra két, általánosan elterjedt gyógyszeres módszer is létezik, a nikotintartalmú tapaszok és a nikotint nem tartalmazó tabletta vareniklinamelynek hatóanyaga egy nikotin agonista, vagyis a nikotinreceptorokhoz szintén kötődni képes vegyület.

A Toronto és a Pennsylvania Egyetem kutatói - a New York-i State Egyetem és az MD Anderson Rákközpont munkatársaival közösen - arra voltak kíváncsiak, hogy a nikotint átlagos, illetve lassabb sebességgel lebontók körében melyik leszokási módszer hatékonyabb a kettő közül. Előre megmondható, kinél melyik módszer a sikeresebb A kutatók összesenleszokni vágyó dohányost választottak be a randomizált, kettős vak, placebokontrollált klinikai vizsgálatukba.

Ez azt jelenti, mely tabletták segítik a legjobban a leszokást a különféle kezelést kapó csoportokba véletlenszerűen kerültek be a résztvevők, és sem ők, sem pedig a vizsgálatot vezető szakemberek nem tudták, hogy ki melyik csoportba mely tabletták segítik a legjobban a leszokást.

A résztvevőknél egy vérteszttel határozták meg még a vizsgálat kezdete előtt, hogy milyen gyorsan bontják a nikotint. Ezt egy arányszámmal nikotin anyagcsere-termék arány fejezték ki, amely a nikotin két bomlástermékének, a transz-3'-hidroxikotinin és a kotinin egymáshoz viszonyított arányát mutatja meg.

Az Egyesült Államokban körülbelül 42 millió ember dohányzik, és csaknem a 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy le akar szokni - derül ki a felmérésekből. Ám a dohányzásról leszoktató módszerek nem olyan hatásosak, amennyire az orvosok és a dohányosok szeretnék.

Ez az arányszám a máj nikotinbontó enzimjének, a CYP2A6-nak az aktivitását tükrözi gyorsabb vagy lassabb nikotinbontás.

Az alanyok közül en lassú, en pedig gyorsabb nikotinbontóknak bizonyultak.

A 11 hetes vizsgálatban három csoport volt: az első csoport nikotintapaszt és placebo tablettáta második vareniklin tablettát és placebo tapaszta harmadik pedig placebo tablettát és tapaszt vagyis teljesen placebo kezelést kapott. Viselkedésterápiás beszélgetésben mindhárom csoport részesült.

Az eredmények azt mutatták, hogy a nikotint gyorsabban bontók 40 százaléka tudott leszokni a vareniklin tablettával, a tapasszal viszont csak 22 százalékuknak sikerült ugyanez a A nikotint lassabban bontóknál ezzel szemben inkább a nikotintapasz bizonyult hatásosnak. Náluk ugyan a vareniklinnel is elérhető volt ugyanez a leszokási arány, de ebben a csoportban több mellékhatást váltott ki a tabletta, mint a nikotint gyorsabban bontó résztvevőknél.

A koncentráló készség csökkenése, 2 hét Ingerlékenység, izgatottság, szorongás, 4 hét Alvási problémák, 1 hét Emésztési zavarok, székrekedés, 4 hét Fel kell készíteni a környezetet is a leszokásra.

A mindennapi gyakorlatban alkalmazható módszer is lehetne Ez volt az első ilyen klinikai vizsgálat, így a mindennapi gyakorlatba még nem került be, hogy a kezelés kiválasztását megelőzően a nikotinbontás gyorsaságát is meghatározza az orvos. A leszokási arányok 6 hónap elteltével is ugyanazt tükrözték, mint a A jövőben így érdemes lenne a nikotinbontás sebessége alapján eldönteni, hogy kinek melyik módszerre tesznek javaslatot a leszokás gyógyszeres támogatása során.

Caryn Lerman kutatásvezető elmondta: vizsgálatuk azt is egyértelműen alátámasztja, hogy a nikotinfüggőség nem egy mindenkinél egyformán jelentkező, egységes valami, hanem egy heterogén állapot, amelyben jelentős egyéni különbségek mutatkoznak. Logikus tehát, hogy a leszokáskor igénybe vett jelenlegi kezelések sem mindenkinél egyformán hatékonyak.

Honlapunkon olvashat a megváltozott tápanyagigényről, a megfelelő táplálkozás fő akadályairól, a speciális tápszerek szerepéről.