Christopher Clark

Szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron. Második rész

Első rész Az első nap egészen kellemesen telt el. Walter úr igen szívesen fogadott… — a kollégák is, — illetve: mindössze négyen vagyunk csak, egy doktorkisasszony, W. Brigitta, meg ő, meg én… És ő is kellemes volt. Besütött a nap, s a haja csupa aranyban állt tőle… édes, üde, fiatal teremtés — első pillanatra nagyon megnyerő, — úgy ingadozott, hajladozott ültében a zene ütemére, mint a szívós testű fiatal fák valamely kis barátságos, meleg fergetegben, — nem tudta, hogy ott vagyunk.

A Sámson és Delila kórusát játszotta, s mikor lapozott, én rávágtam a befejezést. Ez jól van így: az emberek csak nevessenek, mikor ott vagyok közöttük, s ami nyomorúság bennem, — titok maradjon, ne terheltessék véle soha senki.

Márianka vérpirosan ugrott fel szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron odaszaladt: — Ah, — kiáltotta… az új doktorkisasszony, — nemde? És ily muzikális? Máris szeretem. S hevesen átölelt. Nem szabad ilyesmitől rögtön révületbe esni, — intelmül! Majd meglátjuk.

Takács Andrással közös előadásában arra keresi a választ, milyen élet vár gyermekeink generációjára, visszafordítható-e Földünk pusztulása. Richárddal Shakespeare III. Richárdját egyszemélyes drámaként állította színpadra a Kossuth-díjas Zsótér Sándor a Maladype Színházban.

Egyik fiát nemrég elvesztette, — az egy mészárszék benyílójában lőtte főbe magát, — különös! Dohányzásról leszokás mellékhatásai magam mentem, — nem szeretem ugyanis a túl nagy ceremóniákat. Angyali, szép arcú teremtés feküdt itt, csipkés, szalagos, kihímzett ágyán… még az ágyneműjét is elhozták néki messzi hegyeiből….

Leszokni a dohányzásról, hogy lefogy

Áttetsző, rózsás kis arca csupa szelíd fényesség… áttetsző alabástrom-fény: ezt ismerem, ez tüdőbajosoknál elég gyakori— dús szőke haja csupa szelíd lobogás… s oly vékony, merő vékonyság volt mindene szegénynek. Rögtön felemelte takaróját, hogy hát ugyan nézzem meg, mily sovány lett ő, — mi lett őbelőle?

Halálos beteg. Ugyanezt kérdezték egy másik szobában is tőlem. Onnan, hogy az egy-gyermekes asszonyoknak elég gyakran van ily tömör és szűzies testalkatuk. Anyámnak is ilyen volt a teste… Ragyogott. Hány éves vagyok én voltaképp, hogy ennyi gyakorlatom van?

Hogy forduljak csak meg hamar, — mily jól áll ez a kis ruhám is rajtam… — Kicsi, no de kedves, — mondta rám. Ha hinni akarnék e felbuzdulásának: egész életére megnyertem őt magamnak.

Így szokj le a dohányzásról - 1. rész (gyógyszerek nélkül)

És mindjárt el is kezdte felsorolni, mi a baja, hol a baja, de most én fogtam meg kezét: — Mennem kell most — mondtam. Mert ismerem magam… Én ugyanis — s ezt jó volna most bemagolni, — eddig én még mindenütt és minden környezetben előbb-utóbb, így vagy úgy, de elrontottam dolgomat, és elég hamarosan. És hogy mi oka volt ennek? De egyes okokat már sejtek: azt képzelem, úgy látszik, magamról, hogy nyílt könyv az életem, amelybe bárki betekinthet… arcomról úgyis lerí a bánat, szégyen, — szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron gondoltam eddig s lehajtottam fejem jó előre… Attól féltem, hogy oly átlátszó vagyok, akár egy üvegpohár, — no de zománcot kapott az üvegpohár végre-valahára, szerencsére, — áthatolhatatlan akarok én lenni, — már csak tükrözök, és mindég őt magát, azt tükrözöm, aki épp szemben áll velem és bárki az és kíméletlenül, — megjegyzés nélkül, — egészen úgy, mint a tükör, s ha ők mégis áttetszőnek fognak tartani… S itt még egyet: — ha netán beszédesen kezdted el, — nem gondolhatod meg magad, s nem változhatol át, hogy hallgatagabb akarsz lenni, — megváltoznod többé nem lehet.

  1. Hajdu Petra, a kormányszóvivő sajtófőnöke Mikor járt gimnáziumunkba?
  2. Hogyan lehet lefogyni, amikor leszokik a dohányzásról
  3. Az Aspirin® Protect-ről A dohányzásról le lehet szokni!
  4. Alvajárok-Christopher Clark-Könyv-Park-Magyar Menedék Könyvesház
  5. Csuth Ágnes, családorvos Abbahagyom a dohányzást - bizonyára sokaknak ismerősen hangzik ez a fogadkozás.
  6. Leszokni, de hogyan?

Mert világod másnap is ugyanazt kívánja tőled, — annak kell maradnod néki, aki voltál, s mihelyt megváltozol, összeszorítod a fogad, ha megnémulsz, úgy ítél, hogy kótyagos vagy, kinevet, szeszélyes voltodért… a kezdet szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron ez! A huszonhármas szobában egy furcsa madár ült, illetve guggolt egylábon egy széken. Így ül egész nap, azt mondják, — így pihen, mert ez az egyetlen oly helyzet, melyben izmai egy kicsit ellankadnak.

Akrobata-bohóc volt harminchat éven át — a legtöbb izülete ki van ficamodva, — csupa fájdalom az egész ember.

szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron

Hangja is: akár egy megkínzott madáré, félénk, sipogó… de csak az első percekben, aztán egy szemtelen kis árnyalat is társul ehhez. Ezt a beteget azonnal, alaposan megvizsgáltam, nagyon érdekelt.

És meg se mozdult. Legyintett, az arca öregesen elborult… — Engem a nők tettek szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron ilyen csúnyán tönkre — magyarázta, amíg megvizsgáltam őt.

hogyan kell fogyni 50 év, nők, szentpétervár

Ez még nem a halál hidege, de már a megsemmisülésé. Tekintete éles volt még, de már szemrehányón tűztelen. S mintha csak gondolataimra akart volna válaszolni, mosolyogva szólalt meg: — Abban a minutumban, hogy megérzik valakin, hogy engedett a negyvennyolcból, már nem férfi, — megért engem? Nem ügyel a fene sem rá, mit beszél. Tulajdon unokám sem figyel rám… — És ezért — mondta okos szemvillanással, — nem engedem ezt!

S olyasmire szántam rá magam, amit mi voltaképp együtt tanultunk, vagyis inkább ő tanított engem annak idején egy különleges masszázs alkalmazására— mért ne tenném? Éppen itt s abban a házban, ahol ő van. Annál jobb. Ha ő hanyag és nem teszi… — Különleges fürdőket fogok elrendelni Önnek — mondottam felemelkedve tőle. És én magam fogom beteg tagjait megmasszírozni minden reggel.

Majd kikérem főorvosunk engedélyét. Hátha jobban lesz a masszázsoktól? S most megint az történt, mintha csak felülről jött volna válasz szavaira, — s nem is néki, nékem. Velem gyakran esnek meg ilyféle csudák — különbek is, — olykor szinte mindennap. Alighogy kimondotta volt szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron szót, — rövidet koppant odakint az ajtó, — rögtön fel is tárult utána, s nagy segédlettel lépett be azon C.

Akár a püspök, csakugyan. Húsos kezét felém nyújtotta s anélkül, hogy rám tekintene. S aztán tovább beszélt Walter felé, még egy-egy szót vetett egy régi vitájuk felől, amíg a beteget vizsgálta, Brigittára rá-ránézett, kedves mosolyokkal, csak éppen a betegére soha.

Közben rövid kérdéseket tett fel, azokat ő maga rögtön el is ismételte, mint aki már úgyis tudja, hogy a beteg nem azonnal fogja fel, amit az ilyen előkelő tanár tőle kérdez… Utasításait is, hogy hogy mozduljon, mint emelje fel a karját, ezeket is kétszer mondta mindig… Érthetetlen volt.

Szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron fejemet, s a szemem nagyot villanhatott. Igen, ő volt, — máris szeretem. Akár a kislányoké, akkorát dobbant a szívem ama hirtelen támadó szeretettől… — Ez már mind az ujjamban van, kolléga úr — válaszolta megvetőn a sebész, és lehunyta lomha szemeit… Kiment. Ez pedig nem gyengeség, ügyesség inkább.

No, Georgom, hogy tetszik e hölgy neked? Vagy nem tetszik? Első nap még nem a szanatóriumban aludtam, — egy parasztházban volt szállásom… ez is bosszant, — nem hozták még rendbe szobámat… S még ehhez látogatóm is jött este, — ez is sok, szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron első nap. Éjjel pedig valami lány énekelt kinn a kútnál jó sokáig, majd a láncokat is megcsörgette valaki, — nyilván az udvarlója… Mindezeknél fontosabb azonban, hogy ebéd után egyedül maradtam egy percig véle… Jött a lépcsőn lefelé.

Ügyetlenség volt ezt mondanom, tudom, de megtörtént. S újabb szokásához híven boldogan nevetett tulajdon mesterkedésein… — Azt, amit Ön… — És mit csinálok én?

Győződjön meg róla saját maga!

Oh, Georg, mily fölényes vagy, ifjú lángész, mint a szövétnek, habozás nélkül világítasz bárkinek… — Majd elválik — mondottam végre. Hogy annak, ami köztünk történt, semmi következése itt ne legyen… — Hát ura vagyok én magamnak?

szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron

Ez már megy, Georg, legyen nyugodt. S a szeme úgy viháncolt, mint a paripák. S megemelte kalapját, akár egy kalábriai… Hogy szájalt, — oh, pimasz.

De le is főzött csúnyán.

ENYHÍTSE A DOHÁNYZÁS KÁROS HATÁSAIT!

Mert amit az érzésekről mondtam: csacsiság volt… Érzéseken uralkodni? Piros voltam, vérpiros leszokni a dohányzásról 28 kor hamuszín, hogy elment mellőlem.

Meg voltam semmisülve. Megint ostobának mutatkoztam, lám… ez már szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron sorsom mindörökre, úgy lehet, hogy ahol fontossága volna, ott épp nem tudok én soha képességeimnek ura lenni… S mégis: majd meglátjuk, György. Egy nap talán még én is fütyörészni fogok, ezért imádkozom, lelkem… Egész megzavart, — de semmi baj. Még annál jobb is talán, annál megfelelőbb nékem ez a világ, helyzetem, — a lét… ha van megint min elrágódnom, harc kell nékem, — szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron lesz egy kicsit ez a hercehurca.

Le szeretnék szokni a dohányzásról. Mit tegyek?

Magam választottam ezt és így, hát így legyen. Hát helyt állok, s ha csikorog is fogam bele… ezért jöttem ide. Megállj, György s vigyázz, mert nem hogyan kell beállítani a dohányzást az életed már nékem, mint a magamé… Még megpróbálunk valamit, mielőtt letennők az összes szerszámokat lábad elé… Ám egy kicsit hallgatunk előbb, — visszavonulunk, — kerülni fogom társaságát… pihenünk.

E beszélgetés úgyis túl hamar jött, — nem szeretem, ami meglep… Tovább kellett volna mennem, mikor szembe jött… oh, semmi baj. Ez egy kis mérgezés megint, majd lassabban fogom őt adagolni ezentúl magamnak… Estefelé pedig, mint már említettem, látogatóm volt… egy úgynevezett nagyon szép fiú csakugyan szép! Egyszóval ő, e bohó fickó csapni fogja majd a szelet nékem: — azt hitte szegény, e széltoló-művész. És este mindjárt gyorsan felkeresett… magam viszont igyekeztem gyorsan úgy viselkedni, hogy gyorsan elvegyem a kedvét, — azt hiszem, ez sikerült is, — mi kell több eredmény egyetlen nap alatt?

Oh, emlékeim! Hadd beszélek most magamról egy pár szót, hogy felocsúdjak s vigaszomul… Valaha egy nagy királyról azt olvastam, hogy huszonnyolc éves volt, s az életírója ott megjegyezte, hogy már első ifjúságán túl volt akkor… Oh, bölcs életíró, túl vagyok? Én harminc leszek nemsokára… s szívem még oly gyermekes… Úgy esengenék előtted, hogy azt mondd: — Nem, kisasszony, Ön a kivétel, Ön fiatal, hisz alig élt… Hát össze-vissza firkálok itt mindenfélét, — mindegy!

Egyszóval, mint ifjú lány is szívesen kicsaltam egyesekből titkaikat. S ők megbíztak bennem és ma is, — s hogy mért teszik? Szép nem vagyok, bár csúnya sem vagyok, és különösen alkonyatkor nem: ilyenkor arcom jobban világít, s főként, ha sötét bársony környezi, és azon, nyakam körül csipke is van, bármiféle az, csak könnyű legyen és habos… Különös szenvedélyem volt ez akkor, boldog lobogás és hol van már e hév is, — ma már halvány maradéka sincs!

Ott élt magányosan szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron pénzhamisító. Sok éve figyelte őt szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron a csendőrség is, le is volt már tartóztatva néhányszor, de bizonyíték nem volt ellene… Egy nyári nap, még húsz éves se voltam, mint afféle vakációzó, unatkozó diákkisasszony, megkértem apámat, hogy fogasson be nékem, én e szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron végre látni szeretném.

A legtöbb, komolyan leszokni vágyó beteg orvosi segítséggel jut el a célhoz. Ehhez az országban nagyon sok helyen nyújtanak segítséget a tüdőgyógyászok. A legtöbb tüdőgondozóban illetve tüdőgyógyászati magánrendeléseken is van mód a leszokás- segítség igénybe vételére. Ebben a programban való részvétel önkéntes, és komoly elhatározás esetén sikeres is. Első vizit: Vizsgálatok a leszokás előtt kórelőzmény felvétele alapvizsgálatok: hallgatózás, EKG, Mellkasröntgen.

Ma is emlékszem, felvettem legszebbik ruhám: egy borszínű és fénytelen muszlin-ruhát, s kicsinosítottam magamat épp eléggé, pour être très séduisante… Majd beszélek én véle… S mikor megérkeztem ott, a gazda udvarán egy öreg fatönkön ült éppen.

Sosem fogom elfelejteni szédítő két szemét. Sötétek voltak, mint az átok, keserűk, befelé izzók. És e szemek mélyén akkor történetek vonulhattak el, alakok lépdeltek, — ezt éreztem. De nem is rögtön felelt, várt a felelettel. Épp a kiskertje felé vezetett. S megfigyeltem, mint önti el hatalmas és kerek arcát könnyedén a vér.

Még egy csöppet le is hajolt ehhez arcom fölé. Aztán hatalmasan, jókedvűen elnevette magát.

szeretnék leszokni a dohányzásról szentpéterváron

Nem sokáig voltam ott.